Kiadó: Sierra
Fejlesztő: Gearbox Software

Minimum Követelmény: P166, 24MB RAM, Win95/98
Hasonló játékok: Half-Life, Quake II
Kategória: FPS
Forrás: The Adrenaline Vault


1998 legjobb játéka, a Half-Life, küldetés kiegészítőt kapott. Csodálom, hogy csak egy játék a Valve Software fejlesztőitől ennyi pontot gyűjtött be a játékok elitje között. A láthatáron lévő Team Fortress-el a Valve talán a legmegbecsültebb fejlesztő az iparban. Nehéz dolog ezt a nagyszerű alkotást követni, és a hivatalos kiegészítőnek, a Half-Life: Opposing Force-nak nagy közönségnek kell örömet szereznie. A fejlesztő Gearbox Software, amely csapat a félbehagyott Prax War mögött volt, végre megmutathatta tehetségét a legkedveltebb játékuniverzumban.

Helyeselni tudom a Gearbox tettét, hogy egy eredeti elvvel jött elő. Te Adrian Shepard tizedest játszod, egy azon száz tengerészgyalogos közül, akiket egy titkos küldetés miatt a Black Mesa Complex-be küldtek, hogy elnyomja az ismeretlen zavart. Mint játékos, a valódi feladatod rendet tenni a káoszban és letartóztatni Gordon Freeman gyanusítottat, a Half Life sztárját. De úgy alakul, hogy a helikoptered összeütközik az épülettel, és mint Freeman, te is a veszélytől való meneküléssel kezded a kalandot. Az ötlet, hogy újra megvalósítsák Half-Life csodálatos élményét, egyszerre előny és átok. Az összes csodálatos emlék a Black Mesa Complex-ről visszatér erőszakos, akció jellegű jelenetekben. Míg a nosztalgia érzése elsőre üdvözítő, késöbb a hasonlóság és az ismétlés érzését adja, és minden egyéb elkezd apadni. Azt mondom, hogy az Opposing Force pompás munkát végez, hogy a két játékot egyben hozza. Mint például amikor Shephard és Freeman egyszerre van a képernyőn, és ezek a pillanatok nagyon kielégítőek.

Nem mondom, hogy a játék rossz, inkább azt, hogy volt egy lehetőség létrehozni valami valóban különlegeset, és ez elveszett. Az Opposing Force sajnos nem tartalmaz egy csomó eredeti tartalmat. A felemelő érzés, amely elfogott miközben játszottam a kiegészítővel, csak deja vu volt, ami talán a Gearbox törekvése csupán, de a deja vu csak azért klassz, mert ritka és különleges.(És a Mátrix hibája) Amikor újra és újra végigjátsszuk, elveszti az erejét. A legnagyobb durranás az Opposing Force-ban az, ahogy a játék halad előre. Az egész egyjátékos kampányból ugyanaz szivárog, mint a Half-Life-ból, a kalandjaidat egy csavarkulccsal felfegyverezve kezded, ami nem nagy különbség Freeman feszítővasához képest. Az elejétől a végéig, a módszer és az időzítés, ahogy fegyvereket és új ellenségeket találsz, szintén nagyon hasonlóak. A forgatókönyvszerű jelenetek és a főellenségekkel való találkozás kiköpött Half-Life pillanatok. Biztos vagyok benne, hogy vannak emberek, akik ezt imádják és megfűszerezi ezt a tény, hogy lehetőségük van még többet játszani a kedvenc játékukkal, de nekem valami elveszett, és egy kicsit unatkoztam. Csak egy pár új ellenség van, és amíg ezek tényleg jók, ezek jelentősége viszonylag kicsi.

Technikailag az Opposing Force ugyanazt a motort használja, és míg hozzáadtak egy tonna előre megírt jelenetet és fejlesztették a frame rate-et, a szemnek a csemege közel azonos. Van pár új fegyver, mint a puska és távcső kombinációja, és a tengerészgyalogosoknak van egy idegenük, amely alkalmas kampós horog féle használatra. Ez az újítás a jobbak közül való, és egészében a fegyverek és eszközök az Opposing Force-ban nagyszerűek. Nekem valóban tetszett, ami a Half-Life-ban volt, és a dolgok csak jobbak lettek az új kiegészítésekkel. A másik dolog, amit élveztem, az a kötelekkel való játszás. Sephard tud mászni és függeni rajtuk, átvágni nagy barlangokon. Jó munkát végeztek ennek hozzáadásával, bár nam túl sűrűn kell használni.

Játékmenet szempontjából volt egy csomó dolog, ami tetszett, és pár, ami nem. Nem tudom, mi a jó Xen világában a Half-Life-ban, és ezt visszahozni az Opposing Force-ban még kevesbé sikeres. Szerencsére az itt eltölthető idő véges. Túl sok akció feladat van az ugrással kapcsolatban. Nem vagyok az ugrálós alapú akciófeladatok őrültje, és ez a játék ellátott ezzel az élménnyel a 2000-ik évre. Jó oldalát nézve, a különcködés fellobbanása csodálatra méltó. Nagyon jól kigondolt és megvalósított akció alapú játékokban vannak ilyen izgalmas pillanatok. Egy tengerészgyalogos vagy, és míg az egész játékot csaknem egyedül játszod, vannak részek, amikor egy másik katonával együtt dolgozol. Az ötlet jó, de egy kicsit kevés. A legkisebb mértékű kölcsönhatásra van lehetőség, és nagyon korlátozva van a kiadható parancsok száma. Az online fanatikusoknak a Gearbox igénybe vette a játékok legjobb pályakészítőit, és ezek eredménye 15 új multiplayer pálya. A játékmenet itt is nagyon hasonló a Half-Life multiplayer módjához, így ha az tetszett, itt még többet kapsz.

Végezetül úgy gondolom, hogy az Opposing Force egy biztonságos, tisztességes kiegészítés. Nincs benne semmi valódi újdonság, semmi olyan, amelyet a Half-Life-ban már ne láttál volna. De ha ugyanabból keresel többet, akkor nem fogsz csalódni. Másfelől én valami másban reménykedtem. 

Grafika:  A Gearbox ügyesen összehozott pár nagyon kellemes pályát és megvan a képességük hozzá, hogy kohéziót biztosítsanak a játékosnak, ahogy egyik helyről a másikra megy. A kiegészítő magasabb fokú színezett fényt alkalmaz, mint a Half-Life, és a motor sebessége egészében gyorsabbnak tűnik. Az új ellenségek jól néznek ki, és személy szerint nekem tetszett, hogy következetesen egy nagy szemet használtak. De legyünk őszinték, könnyen észrevehető hogy senki nem szánt túl sok időt arra, hogy új grafikai tartalmat adjon a játékhoz. Ami a Half-Life-ban volt, azt itt újra használják, és a motor nekem egy kicsit korosnak tűnik, különösen ha az id és az Epic új játékaival hasonlítom össze. De ez egy stabil munka grafikailag és senkit sem fog kiábrándítani.

Kezelőfelület:  Viszonylag semmi sem változott a Half-Life óta, kivéve pár kisebb hozzáadást. A lengés és az ugrás a köteleken új, és nagyon jól lett beépítve. Mint a legtöbb FPS, az Opposing Force is Quake stílusú kezelőfelületet használ, amely teljesen átszabható. Csalódtam a parancskiadás hiányával, amelyet más katonáknak adhattam volna, és gyakran voltam gondban a közléssel, hogy mit akarok tőlük. Az egyedi fegyverválasztó kezelés a a régiből maradt, melyet reméltem, hogy fejlesztettek.

Játékmenet:  Az ismétlés mértéke és a hasonlóság az eredetivel megborzongtat majd egy kicsit, de ez lassan elmúlik, ahogy haladsz. A történet nem olyan félelmetes, mint az első rész, és nem is olyan sötét vagy vészjósló. A tény, hogy egy tengerészgyalogos vagy, de egyedül kell megvívnod a legtöbb csatát, nagy csalódás volt számomra. Mint ahogy a lineáris mód, ahogy végig kell menni és az Opposing Force rövidsége. Kevesebb, mint 12 óra alatt befejeztem, és tekintettel arra, hogy teljes játék árcédulája van rajta, megkérdőjelezhető a teljes értéke. Az újoncoknak, akik megveszik az eredetit és a kiegészítőt, az Opposing Force ad egy valóban mókás gyakorló pályát, ahol egy új tengerészgyalogos vagy egy mérges és durva kiképző parancsnoksága alatt. Akik valóban igazán imádják a Half-Life-ot és nem tudnak betelni vele, az Opposing Force pontosan az, amit az orvos felír nekik. Van számos új multiplayer térkép, de sajnos nincs új játéktípus.

Hangeffektek:  Valóban kiábrándultam az Opposing Force hangjaitól. Egy az egyben ugyanaz, mint ami a Half-Life-ban volt, mivel ugyanabban az időpontban játszódik, nem változtatták meg egyik tudós hangját sem, és másét sem, ami kiábrándító. Úgy tűnik, hogy minden katonának ugyanaz a hangja, és ugyanazt mondják újra és újra, mint ahogy a tudósok is. A robbánasok és lövések hangjai elsőrangúak, de egyszerűen ezek a legötlettelenebb és ismétlődő beszédhangok az utóbbi években.

Zene:  Mint az eredetiben, itt sincs a játék közben zene. Helyette különböző zenei témák szólnak bizonyos időben attól függően, hogy mi történik, gyakran egy fontos eseményt vagy egy közeledő veszélyt kiemelve. Mivel szinte semmi különbség nincs a módszerben a Half-Life óta, ezt a részt egy kicsit lepontoztam.

Intelligencia és Nehézség:  Csoda, amit egy év tud csinálni. A Half-Life MI-je megrohamozta a játékvilágot kicsivel több, mint 12 hónapja az egyik legforradalmibb mesterséges intelligenciával. Míg ez most is jó, a világ többi része felzárkózott, és szintén csinált pár fejlesztést az utóbbi évben. Minden lehetőség itt van, ami már a Half-Life-ban is létezett. Egy új Black Ops egység lett bevezetve, és ezek a fickók nagyon okosak és eszméletlenül taktikáznak. És mivel a legtöbb csatát az idegenek ellen vívod, az egész élmény valahogy kevésbé borzongató, mint legutóbb. Nehézség tekintetében az Opposing Force ugyanazt a stílusú fejtörőket használja és ugyanazok a nehézségi fokozatok is. Ez egy kemény kiegészítő csomag, de mivel összességében egy rövid játék, a nehézsége is kevesebb.

Összegzés:  Van egy pár valóban kellemes dolog a Half-Life: Opposing Force-ban, mint a jó forgatókönyv és a kohézió az eredeti és ezen új történet között. A Gearbox valahogy kevesebbet nyújtott, mint egy gazdag kiegészítő a múlt év legjobb játékához. A főhiba az, hogy nem tudta kiterjeszteni a Half-Life nagyszerűségét és inkább úgy tűnik, hogy az eredeti tartalmat lovagolta meg.  

Forrás: SG.hu