Mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen abban a világban, amit magának választott? Fontos, hogy megfelelő tudással és hozzáállással rendelkezzen, hiszen ezek nélkül nem sok esélye lehet boldogulni. Azonban van még egy fontos összetevő: a csapat. A mai világban még a csapból is az folyik, hogy a magányos farkasok kora véget ért, egyedül már nem sokra juthat az ember. Talán igaz is, nem is, egy biztos minden könnyebb ha csapatmunkával éri el az ember mintha végigkínlódná egyedül.

Nincs másképpen ez itt a játékok világában sem. A játékok is egyre inkább afelé orientálódnak, hogy csapatban játszunk. Persze ennek lehet egy rosszmájú gondolata is: ha csapatban játszotok, akkor több játékot tudok eladni. Ezt a gondolatot szerintem nyugodtan elhessegethetjük, nem valószínű, hogy ez lenne az elsődleges cél. Természetesen van üzleti célja is a csapatmunkának, de itt nem ezt szeretném megvizsgálni. A sportban is akadnak egyéni és akadnak csapatjátékok. Az egyéni sportokban a cél, hogy az egyén szerezze meg a legjöbb eredményt és nyerje meg a versenyt a többi sporttársa elől. Itt nincs szükség társra, hiszen mondjuk egy távolugrásban nem lehet ketten ugrani. Egyéni teljesítményt vizsgálunk. A csapatsportokban teljesen más a helyzet.

A csapatban megszűnik az egyéni érdek, már nem magunkért küzdünk hanem az egészért. Mindenki azt teszi hozzá, amit tud, amire képes. A sikeresség egyrészt abban rejlik milyen képességű tagok alkotják a csapatot. És itt máris felmerül a kérdés, milyen képességek szükségesek a csapatmunkához? Milyen egyéneket válasszunk a csapatunkba?

Ritka, hogy valaki úgy kezdi a karrierjét egy adott témában hogy, berobban és mindent visz. Hiba lenne azt gondolni, hogy ha már single playerben jó vagyok, akkor már én vagyok az aduász a multiban. Gyorsan bebizonyítják ennek az ellenkezőjét a szervereken játszó más játékosok. Kétségtelenül fontos a gyakorlat. Sok munka, idő és kitartás szükséges a tapasztalatok megszerzéséhez. Természetesen vannak olyan veleszületett képességek, amik esetleg könnyebbé tehetik a tanulás folyamatát, de ez nem ellensúlyozza a munka lényegességét. Például az ügyesség és a sütnivaló - vagy józan paraszti ész, ki hogyan nevezi - olyan képesség, ami az emberrel együtt születik, azonban ha nem foglalkozunk vele eltompul. Ha nincs elég nehéz pótolni de nem lehetetlen. Sok gyakorlás szükséges a kiváltására.

A képességek másik típusa a tanult képességek. Ezek olyan tulajdonságok, amiket az életünk során szerzünk meg adott szituációkban, helyzetekben. Ilyen képesség például a helyzetfelismerés és az ebből eredő reakcióidő. Ha belekerülünk egy adott szituációba mennyire leszünk képesek annak megoldására és milyen minőségben. Tanult képesség továbbá a csapatmunkára való hajlandóság. Ha valaki nem képes a társaival szemben sem megértően sem alázatosan viselkedni, hogyan tudna egy csapat tagjaként megfelelően viselkedni. A megértés a társunk más, esetenként gyengébb képességének elfogadásához kell, az alázatos viselkedés pedig nem azonos a megalázással, megalázottsággal. Egyszerűen annyit jelent, hogy fejet hajtok a többiek akaratának, beilleszkedek a társaságba, a szabályokat magamra nézve kötelezőnek tartom. Meg kell tudni érteni, a társakkal együtt ér sokat a csapat, amely csapatban én is játszom és amely csapatot győzelemre akarunk vinni. Nem mindig célra vezető ha be akarom bizonyítani, hogy egyedül is képes vagyok legyőzni az ellenfelet mert abból csak bukás, abból pedig akár egy jó csapat vége is lehet.

Nem elhanyagolható kérdés még a megbízhatóság. Sokszor előfordul, hogy a megbeszélt gyakorlásra nincs kedvem felmenni a szerverre vagy ezért vagy azért, de nincs. Ennek ellenére a társak számítanak rám, tehát mennem kell. Nem lehet úgy csapatot szervezni, hogy a banda fele nem jön el a megbeszélt gyakorlásra, taktikai megbeszélésre. Hogyan is lehetne bármilyen versenyen vagy csak funwaron számítani bárkire aki az alapozásra sem jön el? A válasz: sehogy. Rengeteg esetben láthatunk olyan csapatokat, akik a jól begyakorolt taktika segítségével győznek le más csapatokat. Sőt egy szép akció óriási élvezetet is nyújt mind a nézőknek mind a csapattagoknak. Jó látni, hogyan valósul meg az a gyakorlatban, amit együtt sütöttünk ki és gyakoroltunk be. Persze nem minden esetben sikerül is véghezvinni a kitalált stratégiát, de ez már más lapra tartozik.

Az én példám hasonló. Sokat járok focizni. Ugyan a képességeim elég korlátosak - ahogyan a csapattársaimé is -, ennek ellenére szívesen megyek el minden héten arra a pár órára. Persze, sohasem megy úgy, ahogyan azt kigondoljuk, sokszor veszítünk az eredménytáblán, de amikor a megbeszélt stratégiát végigvisszük mindenki örül. Egy-egy jól sikerült akció vége vagy gól lesz vagy nem, de a játék szépsége kárpótol az esetleges vereségért, hiszen értelme volt játszani. Együtt mozgott a csapat a cél érdekében, a cél pedig a szép játék. Ha valaki "önzőzik" mindenki veszekszik vele, megy a kivagyiság, de ez a meccs végére eltűnik. Játszottunk egy jót. Ebben a játékban talán annyival egyszerűbb, hogy nincs wallhack és aimbot, tehát a csalás maximum annyiban merülhet ki, hogy valaki kézzel üti a labdát maga elé, ami nem jellemző.

Minden csapatnak kötelezően kell rendelkezni egy vezetővel vagy a ma divatos szóval élve leaderrel. Az ő dolga összehangolni a csapat munkáját, ismernie kell társai képességeit, meg kell tudnia határozni, hogy kinek mi a dolga a team-ben. Fel kell tudnia ismerni az egyes egyének és ezzel együtt a csapat hibáit és azok orvoslására javaslatokat tenni, de nem egyedül kell megoldania. A javaslatokat meg kell tudni vitatni és ha valós a probléma ki kell javítani. Ő az, aki más csapatok előtt vagy csapatokkal szemben képviseli az ővéit. Ahogyan a nevében is benne van: ő vezeti, irányítja a csapdatot. Itt jegyezném meg, hogy a csalások is általában egyéni hibák és a csapatnak kell az érintett tagra hatást gyakorolni. Ha pedig már az egész csapat csal vagy a többiek beleegyezésével használja ezeket a lehetőségeket, hát, itt már nincs mit tenni. Veszett fejsze nyele.

Ma Magyarországon kevés ilyen csapat van. Azonban mindenki tud mondani legalább egy olyan team-et, aki sikeres volt vagy jelenleg az. Szándékosan nem szeretnék egyet sem említeni, nem akarok egyet sem kiemelni. Biztos lehet benne, hogy fenti egyszerű szabályokat ők betartják. Nem csak egyénileg gondolkodnak, csapatban játszanak. A mindennapos szokás a "TGF ON" felirat és ezerrel felvesznek mindenkit, aki csak jelentkezik a csapatba. Pedig mind a jelentkező mind a csapat érdeke lenne, hogy tudja kivel áll szemben. Néhány esetben tapasztaltam, hogy tesztjátékot kell játszania a jelöltnek, azonban ez kimerül amolyan bohóckodásban, komolytalan lövöldözésben. Releváns szűrőszerepe nincsen. A jelentkezőt pedig általában csak az érdekli, hogy van-e a klánnak saját szervere vagy nincsen, hiszen szerver nélkül nem lehet játszani. Pedig ez nem igaz. A legnagyobb presztizse annak a csapatnak van, akit szponzorál valamilyen cég: apu cége vagy valami feltörekvő hoszting, akinek mindegy kit támogat csak a neve szerepeljen valahol.

Véleményem szerint egy jó csapat a fentiek elfogadásával kezdődik. Keressük meg a megfelelő vezetőt, akit mindenki elfogad, találjuk meg az alkalmas társakat, akiknek a képességei megfelelők és kiegészítik egymást. Fontos, hogy megismerjük a többieket játékon kívül is: emberként; így akár addig rejtett, jó tulajdonságok is előkerülhetnek, amik plusszt tudnak adni az egészhez. Ha ez megvan, tegyük le a csapat szabályait, amit mindenki betart. Aki nem akarja az nem a csapat tagja. Természetesen itt mindenkinek legyen beleszólása, hiszen egy, a többség által nehezen elfogadható szabály kellemetlen hangulatot teremthet. Ha szükséges béreljünk szervert a játékhoz, amivel játszunk és ne azzal induljunk el, hogy tarháljuk a létező játékcégeket a következő, nyilvánvalóan gyatra szöveggel: "Mi jó csapat lennénk ha lenne szerverünk. Nem támogatnál minket ezzel és ezzel és ezzel? Persze mindenhol reklámoznánk Titeket.". A jó csapatokat úgy is megkeresik a cégek, hiszen egy jó csapat támogatása jó üzlet nekik is. Azonban egy gyenge csapat támogatása, akik ráadásul viselkedni sem tudnak nemhogy nem reklám de még blama is. Ha pedig minden összeállt, tehát megvannak a személyi és anyagi feltételek kezdődhet, a taktikai és gyakorlati kiképzés azaz a csapatépítés. Majd a kisebb versenyek látogatása, ahol a megbeszélteket és megtanultakat már élesben kell bemutatni és ha már minden jól megy a nagy versenyeken való részvétel. Ez az út persze pokoli hosszú és nehéz, de mindenkinek megadatik a lehetőség, hogy végigjárja. Van aki tud élni ezzel a lehetőséggel és van, akinek nem sikerül. Hogy miért sikerül és miért nem? Azt mindíg csak azt tudja megmondani, aki már járt azon az úton.